Fájdalom és időjárás – utánajártunk mit mond a tudomány az időjárás okozta kellemetlen, fájdalmas panaszokról
„Ha jön a rossz idő, sajog a térdem; ha front van, fáj a sebem; feszülnek az izmaim, ha erősen fúj a szél” – ugye ismerős? Sokunk számára szinte egyértelmű az összefüggés az időjárás és a különböző fájdalmak, nyavaják megjelenése között.
De, valóban létezik az a hatás, amit a hirtelen jött lehűlésnek, a frontnak vagy éppen a szélnek tulajdonítunk? Kodak Adrienn a Sherlock Rehab humánkineziológusa egy rövid betekintést ad mi is a tudomány jelenlegi álláspontja a témában.
Egy kutatás alapján a megkérdezett páciensek 92%-a az hideg, vagy esős időhöz kapcsolja a krónikus panaszait. A legsűrűbben az ízületi gyulladások fellángolását szokták emlegetni az időjárás viszonylatában.
A témában már számos kutatás született. Lássuk a legfontosabbakat:
- Redelmeier&Tversky a gyulladásos fájdalom intenzitását vizsgálta a hőmérséklet, légnyomás és a páratartalomváltozásának összefüggésében egy olyan módszerrel, ahol a vizsgálatban résztvevő személyek maguk rögzítették a fájdalomszintet. Érdekes módon semmilyen kapcsolatot nem találtak a vizsgált tényezők között.
- Egy másik kutatás a hőmérséklet, a csapadék és a légnyomás hatását vizsgálta, de szignifikáns kapcsolat egyedül a növekvő légnyomás és a kézízületi fájdalom között volt, az is kizárólag nők esetében.
- Egy Angliában végzett tanulmány szerint azokon a napokon, amikor melegebb volt az idő és több a napsütéses órák száma, kevesebb fájdalmat jeleztek a vizsgált alanyok, mint a kevésbé napos és hidegebb időszakokban. Tudjuk viszont, hogy a kevesebb idejű napsütés jól korrelál a depresszióval, a pszichoszomatikus tünetek megjelenésével és a szorongással. Vélhetőan a borús időben növekvő fájdalomintenzitás inkább más tényezők következménye.
Lehet, hogy a vérünkben van?
A sarlósejtes vérszegénységnek az egyik fő jellemzője a fájdalom periodikus fellángolása, így az időjárásra reagáló krónikus fájdalmak vizsgálatánál ez a jelenség is a kutatás részét képezi.
Az eredmények ellentmondásosak: vannak vizsgálatok, melyek semmilyen összefüggést nem találtak a hőmérséklet és a kórházba járás között, más kutatások szignifikáns kapcsolatot mutattak ki a fájdalom és az alacsony hőmérséklet, illetve a szélsőséges hőmérséklet és a sürgősségi ellátás között, megint más tanulmányok pedig a szélerősség hatását bizonyították.

Kép forrása: Pexels.com
Kellemetlen idő, kínzó fejfájás?
Az időjáráshoz kapcsolt másik gyakori kellemetlenség a migrén. Egy német kutatás egy éven keresztül megfigyelt 100 migrénes beteget, de semmilyen igazolható hatását nem mutatták ki az időjárásnak a migrén súlyosságára vagy gyakoriságára nézve. Érdekesség viszont, hogy ha az egyéneket tekintjük, akkor a páciensek 13%-ánál bizonyíthatóan befolyásolta a migrént a páratartalom a légnyomás és a hőmérséklet.
Az igazi Achilles-sarunk a hátunk
Egy ausztrál kutatás 993 főnél vizsgálta 7 meteorológiai faktor hatását a hátfájdalomra, de ezek közül csak kettő (a hirtelen széllökésekés az erős szél) mutatott bármiféle kapcsolatot, a többi faktor semmilyen hatással nem bírt.
Ezek szerint mindez csak babona?
Úgy tűnik, hogy a krónikus fájdalmat nem befolyásolják az időjárási faktorok, vagy csak nagyon speciális körülmények között. Ha mégis összefüggést vélünk felfedezni, az nem tud tisztán, közvetlenül ok-okozati lenni, számos más tényező is közrejátszik. Hogy mi ebben a jó hír? Egyrészt nem kell rettegnünk, ha az időjós kedvezőtlen időjárást jelez, mert ezek szerint nem törvényszerű, hogy a szél vagy eső a fájdalmat is magával hozza.

Kép forrása: Pixabay.com
Vannak elméletek, amelyek szerint nem
Van azonban néhány elmélet, ami megpróbál logikus magyarázatot adni az fájdalom és az időjárás feltételezett kapcsolatára. Amikor a légnyomás leesik (többnyire a rossz idő megérkezése előtt), a környező levegő kevesebb erővel feszül neki az ízületeknek, a szalagok tágulnak, kinyúlnak, ami ez által nagyobb nyomás alá helyezi az érintett ízületet. Ez magyarázhatja a gyulladásos ízületi fájdalom fokozódását.
Szöveteink zsugorodnak és nyúlnak
Van egy egészen új kutatási metódus is, ami a fascia oldaláról közelíti meg a kérdést: szöveteink éppúgy reagálnak a hőmérsékletváltozásra, mint más szerves vagy épp szervetlen anyagok, felületek vagy tárgyak: melegre megnyúlnak a vezetékek, hidegre az aszfalt zsugorodik. Könnyen megfigyelhetjük ezt magunkon is: az a gyűrű, ami nyáron pont ideális, télen szinte leesik az ujjunkról.
Figyeljünk az időjárásra, de hallgassunk a szakemberre!
A krónikus fájdalommal élők nagy része bólogatna, hogy igen, makacs időjárás mellett neki is jobban fáj. Azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fájdalom intenzitásának növekedése valóban a meteorológiai tényezők szerint alakulna.
Egy sor egyéb tényező is befolyásolhatja a fájdalomszintet, mint a korábbi traumák, alapbetegségek, fogékonyság, életmód és hangulat. Az a tény, hogy hajlamosak vagyunk általánosítani. Kodak Adrienn szerint „mindenféleképp érdemes keresni a megoldást a fájdalom kezelésére akár önerőből, akár szakember segítségével, hogy elkerüljük az ’EZ VAN’ kényelmes, de kevésbé kellemes álláspontot.”
Képek forrása: Pexels.com; Pixabay.com
Hirdetés (X)