Gondozásmentes kertek

A gondozásmentes kertek roppant ideálisak azoknak, akik a rohanó életmódjuk, a zsúfolt napirendjük, vagy a kevés ráérős idejük mellett is szeretnének szép, mutatós kertet fenntartani.

A probléma csak annyi, hogy gondozásmentes kert nem létezik, hiába állítják ezt időről-időre különféle cikkek, írások. Minden élő növénynek szüksége van több-kevesebb gondozásra, törődésre, így akinek kertje van, annak szükségszerűen feladatai is lesznek.

Nem kell azonban elkeseredni, van megoldás azoknak, akik kevés ápolás mellett is tetszetős kertet szeretnének magukénak tudni! Léteznek ugyanis trükkök és praktikák, melyekkel olyan kert alakítható ki, ami nagyon kevés ápolási feladatot kíván, így a kertésznek csak ritkán kell foglalkoznia birtokával!

Honos fajok

Mivel a növények körül az öntözés a leggyakoribb, ráadásul jellemzően rendszeres feladat, az alacsony gondozási igényű kertek egyik fő sarokpontja a vízigény (ezáltal az öntözési gyakoriság) csökkentése.

Ezt a legegyszerűbben úgy lehet elérni, ha olyan növényfajokat telepítünk, melyek kevés vízzel is beérik. A legjobbak az ún. honos növények, melyek az adott tájegységen már régóta, a természetben is jelen vannak, így alkalmazkodtak a lokális klímához, vagyis jobbára a természetes csapadékkal is beérik.

A honos növények ráadásul nem tájidegenek, vagyis illeszkednek a környező erdők, mezők látványába, és nem csak az alapfajok, hanem különféle kertészeti változatok is hozzáférhetőek belőlük, így a változatosságról, magas esztétikai minőségről sem kell lemondani.

A honos növények mellett beválnak a mediterrán vagy a kifejezetten szárazságtűrő fajok is, érdemes ezeket előnyben részesíteni.

Öntözési trükkök

Valamennyit azonban biztosan öntözni kell majd, ez a művelet nem megúszható. Sokat segíthet azonban a csepegtető öntözés alkalmazása, mely nem csak a vízzel jelent spórolást, de folyamatos vízellátást is jelent, így többé nem lesz elfelejtett, kimaradt öntözés.

A rendszer házilag is elkészíthető, mindössze egy speciális (ám minden kertészetben kapható) tömlőre lesz szükség, melyet a növények tövei között kell elvezetni, majd az egyik végét a kerti csaphoz csatlakoztatni.

A víz megnyitása után a tömlő apró lyukain keresztül az öntözővíz folyamatosan, lassan fog szivárogni a talajba! Még egyszerűbb módszer a helyes időzítés, ugyanis a tavasztól az őszig tartó időszakban a kora reggel vagy esti öntözés sokkal hatékonyabb, hiszen ilyenkor a párolgási veszteség is csekélyebb.

Le a metszéssel!

A metszés nem egy gyakori feladat, növényfajtól függően évente 3-5 alkalommal lehet rá szükség, azonban a növény méretétől függően akár nagyobb lélegzetű munka is lehet, ráadásul sok esetben a szakszerűség érdekében némi tanulást, gyakorlást is igényel.

A metszés elmulasztása, elhagyása nem megoldás, hiszen így a cserje vagy a fa szabálytalanul nőhet, alaktalan, esztétikáját vesztett lehet. A megoldás, ha célzottan metszést nem igénylő növényeket válogatunk!

Részesítsük előnyben a nyíratlan sövény típusokat, mellőzzük a gyümölcsfákat, válasszunk determinált növekedésű (gömb, oszlopos koronájú) cserjéket, tujaféléket.

Pázsit helyett

Minden kertben a gyepfelület adja a legtöbb feladatot, hiszen tavasztól őszig öntözni, rendszeresen nyírni, tápanyagozni kell a pázsitot, a telet követően pedig gyakran van szükség felülvetésre, pótlásra.

A gyep ugyanakkor (részben legalábbis) kiváltható másféle növényekkel, főleg, ha a füvesített rész nincs is igazán kihasználva, vagyis valójában nincs is rá szükség.

Szóba jöhetnek a talajtakaró cserjék, melyek alacsony, 20-40 cm magas fajok, amik dekoratív módon fedik be a talajt, megakadályozzák a gyomosodást, és egységes, zöld látványt biztosítanak.

Hátrányuk, hogy az így beültetett területek nem használhatók pihenésre, heverésre, játékra, mellettük szól azonban, hogy gyakorlatilag önfenntartó takarást jelentenek.

Mulcsolás

Mulcsnak a különféle talajtakaró anyagokat hívjuk, melyek összetett előnyökkel rendelkeznek. Mulcsanyagként szóba jöhet az esztétikus fenyőkéreg, a fakéreg zúzalék, a zúzott kő vagy folyami kavics, de használható a faforgács vagy a szalma is, utóbbiak inkább a veteményesekben.

A mulcsanyag egyfelől lassítja a talaj párolgását, vagyis hatékonyabbá teszi az öntözéseket (ezáltal kevesebb víz vagy kevesebb alkalom is elegendő lesz), másfelől megakadályozza a gyomosodást (a biztos hatás érdekében geotextillel kell kombinálni a mulcsozást).

A mulcs bevethető a díszágyásokban, az előkerti beültetéseknél, de haladó kertbarátok akár komplett mulcságyásokat is készíthetnek, melyekben az 5-15 centiméter vastagon kiterített kavics vagy zúzott kő aljzatba ültetnek ritkásan alacsony vízigényű növényeket, így az öntözési és a gyomtalanítási feladatok is minimálisak lesznek.

Kép forrása: Pixabay.com