Halloween – honnan ered és milyen szokások kapcsolódnak hozzá?

Az október utolsó napjához kötődő tradíciókat lehet szeretni, vagy nem szeretni, de nagyon kevesen tudják, hogy valójában honnan is ered ez a kísérteties ünnep, és miért tett szert világszerte kultúrákon átívelő népszerűségre.

A legtöbb embernek ködös elképzelései vannak a hagyományok mikéntjéről: általában csak az ijesztő jelmezek, a halloweeni arcfesték és az éves cukoradagjukat elfogyasztó gyerekek képe lebeg a szemünk előtt.

A Halloween eredete valójában egy ősi kelta ünnepig, a sötét, hideg évszak és egyben az új év kezdetét jelző Samhainig nyúlik vissza. A kelta hiedelem szerint október 31-én elvékonyodik a határvonal a földi lét és a túlvilág, az élők és a holtak között, a szellemek pedig napnyugta után szabadon járhatnak-kelhetnek köztünk.

Az ünnep jelentősége évszázadokkal ezelőtt nem a mókából, bolondozásból, édességvadászatból, hanem az ártó démonok távoltartásából állt.

Az eredetileg a rossz szellemek elűzése céljából gyújtott tüzek, és a kísértetek megtévesztése végett viselt jelmezek hagyományát ír és skót bevándorlók vitték magukkal az újvilágba, ahol a pogány népszokás szép lassan kinőtte magát a ma is ismert rémisztő maskarák, tagadhatatlanul kreatív dekorációk és party kellékek globális ünnepévé.

De vajon mik azok az eredeti tradíciók, amiket valamilyen formában ma is őrzünk a boszorkányjelmezek, faragott tökök és műanyag csontvázak által?

Ijesztő jelmezek

A legendák szerint a holtak október utolsó éjszakáján nem csak ijesztegethették az élőket, hanem könnyedén beléjük is költözhettek. Ezért volt szükség az álcázásra: a csontvázaknak, boszorkányoknak, vámpíroknak, ördögöknek, szellemeknek öltözött embereket maguk közül valónak hitték a túlvilág árnyai, és nem próbálták ellopni hús-vér testüket.

Ezek az alapkarakterek ma is nagy népszerűségnek örvendenek, a drasztikus összhatást pedig arcfesték segítségével is növelhetjük. Az arcfesték gyerekeknek és felnőtteknek is kreatív kiegészítésre ad lehetőséget, akár klasszikus rémjelmezt, akár egy kedvenc szuperhőst vagy állatkát választunk.

Töklámpás faragása

Kép forrása: Canva.com

Az évszázadok során az eredeti, ír karalábélámpást az Amerikában elérhetőbb töklámpás váltotta fel. Örök feladata pedig, hogy fényt mutasson az éjszakában, a jelmezekhez hasonlóan távol tartsa a rossz szellemeket. Írországban még ma is kiegészítik a lámpások hatékonyságát nagy tüzekkel, de Magyarországon általában megelégszünk a máglyarakással busójáráskor és Szent Iván éjszakáján.

Csokigyűjtés

“Trick or treat!” – hozzák a frászt a zombinak maszkírozott gyerekek az ajtót nyitó szomszédokra. Eredetileg a házakba zsákmányszerzés céljából bekopogtató gyerekek a Halloween egyik elfeledett szimbólumát, karamellás almát kaptak. Ezt váltották fel manapság a legváltozatosabb nyalánkságok – a gyerekek szüleinek legnagyobb örömére.

Halloween party

Ahogy a pogány ünnepből közösségi esemény lett, egyre gyakoribbak lettek a felnőtteknek és gyerekeknek szóló tematikus bulik. Ilyenkor előkerülnek a megmaradt szülinapi party kellékek, amiket a legkülönbözőbb tökös, szellemes, pókos dekorációk egészítenek ki.

A lidérces sütemények, vérszínű koktélok és pókhálós finomságok receptjeinek garmadájából szinte lehetetlen kiválasztani a legeredetibbeket – és legundorítóbbakat.

Eleinte a közösségi összejövetelek része volt a fiatalok kedvenc játéka, az almahalászat is: a jelenlévő lányok megjelöltek egy-egy almát, majd egy hordó vízbe dobták őket. A fiúknak pedig a fogaikkal kellett kihalászniuk egy darabot: akinek a jele szerepelt a gyümölcsön, a jövőben a párja lesz.

Ha házasságszerzést nem is szervezünk a nagy eseményre, néhány játékkal érdemes készülni. Gyerekeknek beszerezhetünk egy szellemes társasjátékot, hirdethetünk célbadobós játékot kísértetnek rajzolt vécépapírgurigákkal, vagy játszhatunk tematikus Activityt hátborzongató feladványokkal!

Képek forrása: Canva.com

Hirdetés (X)