Gasztro

Húsvéti finomságok klasszikus és modern köntösben

A szilveszter és a farsang utáni időszak hagyományos böjtöt követel, amit sok családban még mindig megtartanak. A keresztény valláshoz kötődő szokás után, csak ekkortájt vehettek, vesznek magukhoz az emberek tartalmasabb ételeket, melyhez az édes és sós húsvéti sütemények is hozzátartoznak. A tavasz első ünnepe igazi dínom-dánom, minden értelemben.

A klasszikus húsvéti finomságok

Minden népnek megvannak a maga húsvéti szokásai, hazánkban a húsvéti készülődés leginkább a kalács és a fánk, valamint annak alternatívái körül forog.

Emellett természetesen az egyedi családi hagyományok dominálnak, például:

  • Sok családban kizárólag húsvétkor kerülnek elő a recepttárból a zseniálisan puha és omlós, házi lekvárral vagy akár fűszeres hússal és mártással töltött hájas sütemények.
  • Van ahol a mézes-krémest és a mézes zserbót, Rákóczi-túrós lepényt részesítik előnyben és,
  • természetesen olyan család is akad bőven, akik inkább a gyorsan elkészíthető, elősütött, ropogós, leveles tésztákból készült, gyümölcsökkel és túróval töltött édes süteményeket szeretik.

A húsvéti kalács

A ropogós csülök, főtt sonka, malacsült után hagyományosan a könnyű, foszlós húsvéti fonott kalács került a terített asztalra. Ez a szokás annyira beágyazódott a kultúránkba, hogy szinte elképzelhetetlennek tartjuk nélküle a tavasz első ünnepét. Sok helyen a nagypénteken tálalt, még húsmentes ételek, jellemzően levesek mellé is kalácsot ettek.

  • A fonott kalácsnak azonban nemcsak a fonatok számát tekintve vannak alternatívái.
    • A sima foszlós kalácsot húsvét táján a mai napig húsételek mellé, kenyér helyett fogyasztják vidéken, például Kalocsa környékén.
    • Az édes, csokoládéval, mazsolával, fügével, egyéb aszalt vagy friss gyümölcsökkel gazdagított kalács is a terítékre kerül, hiszen önálló fogásként – vendégváró, uzsonna – is megállja a helyét.

A kalács modern kifejezéssel élve igazi multifunkciós sütemény, hiszen mindemellett ajándékként is szolgál, amivel a vendégek kedveskedhetnek a vendéglátóknak.

A húsvéti fánk

A farsang után a húsvét a következő jeles ünnep, amikor a fánkreceptek előkerülnek a családi recepttárból. Sok közülük generációról generációra öröklődik, a dédi féltett kincse. Minden családnak megvan az az apró titka, amitől a klasszikus fánk valahogy más, ízesebb, lágyabb, könnyebb lesz. Ugyanakkor a fánkot nagyon könnyen el is lehet rontani. Ilyen gyakori hiba például, hogy a fánk megszívja magát olajjal és nehéz, ragacsos lesz.

Ezt egyes receptek szerint megelőzhetjük azzal:

  • Ha egy kanálka rumot – nem aromát, igazi rumot – csempészünk a fánk tésztájába.
  • Szintén fontos tényező az olaj hőfoka:
    • A ragacsosságot általában az okozhatja, hogy nem elég, vagy túl forró az olaj.
    • Előbbi esetben megszívja magát a fánk, utóbbi esetben kívül megég, belül nyers marad.
  • A harmadik szempont amire oda kell figyelni, hogy a fánk tésztájának levegősnek kell lennie, nem lehet se túl tömör, se túl lágy. Valójában ez az az apróság, ami komolyabb gyakorlatot igényel a szakács részéről.

A csörögefánk

A klasszikus fánk mellett jellegzetes farsangi és húsvéti fánkféle a csörögefánk, melyet a szalagoshoz hasonlóan olajban sütünk ki, de az elkészítése egészen más. A fánkkal ellentétben a csöröge a még gyakorlatlan, kezdő szakácsok kedvencévé válhat; elkészítése könnyű, gyors és egyszerű, keleszteni sem kell.

Húsvéti fánk alternatívák

  1. A fánktészta számos módon dúsítható, így születik például az almás fánk.
  2. A klasszikus berliner belsejébe sütésálló lekvárt tesznek.
  3. A túrófánk is igen népszerű, gyorsan elkészíthető fánkféle, melynek szintén örülnek azok, akiknek nincs túl sok idejük felkészülni a húsvétra. A túrófánk ugyanis a csörögéhez hasonlóan nem kelt tésztából készül. A lágy, könnyű állagot szódabikarbónával, sütőporral, vagy hagyományosan szalalkálival érjük el.
  4. Az Egérke általában akkor kerül elő a recepttárból, ha nem édes fánkkal szeretnénk kedveskedni vendégeinknek, ez a változat ugyanis sós, sajtos, zöldfűszeres változatban is rendkívül finom.
  5. Amerikai fánk (donut):
    1. Bár nem tartozik a hagyományos magyar konyha remekei közé, az amerikai – lukas – fánk, avagy donut az elmúlt három évtizedben sikeresen beágyazódott a hazai étkezési kultúrába.
    2. Az európai fánkokkal ellentétben ezt a fánkfélét lekvárral, különböző krémekkel töltik meg és a díszítése is rendkívül változatos.

Az égetett tészták

Az égetett tésztából készült sütemények a házigazda gyakorlottságát, ügyességét reprezentálják a húsvéti asztalon, és egy kis kifinomultságot csempésznek a hazai hagyományokba.

Az Eckler-fánk

A francia cukrászművészet remeke, mégpedig a könnyen elkészíthető fajtából, habos tölteléke és változatos bevonata ellenállhatatlanná varázsolja. Az Eckler csak nevében fánk, hiszen az égetett tészta – ahogy például a képviselőfánk is -, hiszen egészen más technikával készül, mint a klasszikus fánk.

Modern húsvéti finomságok

vegán répatorta recept

Kép forrása: Sutnijo.hu

A modern húsvéti finomságok közös jellemzője, hogy alternatív alapanyagokból készülnek – mint például a vegán répatorta – így azok is fogyaszthatják, akik laktóz vagy gluténintoleranciával élnek együtt.

Látványos húsvéti sütemények

A látványos húsvéti sütemények a gyerekek kedvencei. Az alapsütemény, legyen az kalács, torta, gyümölcskenyér, leveles sütemény, vagy akár muffin – különleges dekorációval, mint nyuszik, bárányok, vakondok, malackák, csibék – készül.

húsvéti édesség gyerekeknek

Kép forrása: Sutnijo.hu

A hazai kalóriadús hagyományok mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a 21. században a húsvét, mint a megújulás és a tavaszvárás ünnepe kiválóan alkalmas arra, hogy az ünnepre terített asztal kínálatát friss, ropogós és egészséges menüsorral gazdagítsuk.

Hirdetés (X)

Friss cikkek innen:Gasztro

Comments are closed.