Kert

Japán fűz gondozása – Lépésről-lépésre

A különlegesen szép lombozattal díszítő tarkalevelű japán fűz (Salix integra ‘Hakuro-nishiki’) az elmúlt néhány évben vált igazán népszerűvé a kertbarátok körében. A Japán, Kína, Korea és Oroszország területén is őshonos lombhullató cserjét, leggyakrabban magas törzsre oltva forgalmazzák a kertészetek.

Ez a lassan növő díszes lombú, kompakt méretű kis fa, kiválóan alkalmas arra, hogy díszítsük vele az előkertet, szoliterként ültetve a kert izgalmas színfoltja lesz, valamint jó megoldást jelent akkor is, ha légvezeték alá keresünk növényt.

De mitől is olyan érdekes a japán fűz? Koronája felfelé álló vesszőkből áll, melyeken tavasszal hosszúkás alakú, rózsaszín tarka levelek hajtanak ki. Levelei az idő múlásával krém-fehéren foltozottá válnak, ezt követően bezöldülnek, hogy aztán a lombhullás előtt sárga színben játszanak.

A tarkalevelű japán fűz még a lombhullás után is rendelkezik díszítőértékkel, ekkor ugyanis jól láthatóvá válnak vöröses színű vesszői. Kétlaki növény, barkavirágzata tavasszal a levelek előtt jelenik meg, de nem túl mutatós.

Így gondozd és szaporítsd a japán fűzfát!

A japán fűz, fényigényes növény, mely legjobban napos, világos fekvésben érzi magát, itt pompázik legszebben, ugyanakkor a félárnyékot is tolerálja. A talaj típusát tekintve alapvetően nem válogatós, ha nyirkos, semleges, vagy gyengén savanyú, jó vízelvezető képességű talajba ültetjük, nem hibázhatunk.

Rendszeres öntözést igényel, az öntözések során tartsuk nyirkosan a talajt. Meghálálja, ha kora tavasszal gondoskodunk tápanyag utánpótlásról is, ezt megtehetjük műtrágyával, valamint a növény töve köré leásott komposzttal is.  Metszéssel szintén kora tavasszal, illetve a tél végén alakíthatjuk.

A betegségeket és kártevőket tekintve a japán fűz nem tartozik a legellenállóbb dísznövények közé, számos kártevője és betegsége ismert. Kártevők közül a levéltetvek, takácsatkák valamint a csipkéspoloskák is megtámadhatják, míg a betegségek közül a lisztharmat, levélrozsda, levélfoltosság és a baktériumos gyökérgolyva is előfordulhat.

A növényvédelem során érdemes megpróbálkozni a fertőzött ágak levágásával, ha ezzel nem járunk sikerrel, akkor vessünk be a kártevők ellen rovarirtó szert.

Ha szeretnénk a japán fűzfát szaporítani, azt dugványozás segítségével tehetjük meg a legegyszerűbben, mivel a dugványok földbe ültetve szépen meggyökeresednek.

A dugványozáshoz tavasszal vágjunk le kb. 20 cm hosszú vesszőket, és ezeket ültessük el nyirkos, tápanyagban gazdag, jó szerkezetű földdel töltött cserepekbe. Ha a cserepek alján is megjelennek a gyökerek, akkor már bátran átültethetjük a fiatal növényeket.

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens

Forrás: Hobbikert.hu

Friss cikkek innen:Kert

Comments are closed.