Szerző: Kell-e nekem konyhakert?
A tavasz korai szakaszában sokan kezdik el a kertművelést, hiszen ilyenkor aktuális a kertbeindítás, az alapozó munkálatok elvégzése, és nincs még későn a tervezéshez, az egészen új irányok meghatározásához sem!
Mikor kertről beszélünk, alapvetően két, nem ritkán egymással valamilyen mértékben keveredő típust különböztethetünk meg. Az egyik a hagyományos, vidékies, művelés alatt álló kert, melyben alig találni gyepet vagy dísznövényeket (utóbbiakat is inkább a kerítés mentén, az előkertben), sokkal inkább a haszonnövények dominálnak, vagyis kiskerti növénytermesztés folyik bennük.
A másik a díszkert, melynek fő értéke a látvány, célja pedig elsősorban a kikapcsolódás, a pihenés, vagy éppen a játék, ezért nagyobb arányú a pázsitos felület benne, valamint többféle díszágyás és dísznövény kombináció található meg benne.
Ez a cikk azokhoz szól elsősorban, akik a második típusba tartozó kertet birtokolnak, ám valamilyen okból úgy döntöttek, hogy egy kisebb vagy nagyobb területen, kertrészen belevágnak a zöldségtermesztésbe is!
A címbeli kérdést nagyon fontos feltenni még az első kapavágás vagy az első beszerző körút megtétele előtt, ugyanis sokat segít, ha a kertészkedő jó előre tisztában van bizonyos dolgokkal.
Ez az írás egyáltalán nem azért készült, hogy bárkit is lebeszéljen az otthoni növénytermesztésről, célja csupán annyi, hogy több szempontból világítsa meg a veteményeskerti teendőket, feladatokat és azok esetleges buktatóit!
Elsőként le kell számolni pár tévhittel. Gyakran merül fel az a gondolat, hogy egy otthoni konyhakert kialakításával a bolti, piaci vásárlások kiválthatóak, kvázi önellátóvá lehet válni. Ez jó eséllyel nem fog megtörténni, amennyiben egy díszkerti terület valamelyik szegletét állítjuk át zöldségnevelésre.
Lássunk pár becsült értéket ehhez kapcsolódóan! Statisztikai adatok szerint az egyik legnépszerűbb zöldségből, a paradicsomból egy átlagos, négytagú család éves szükséglete (tehát nem a tényleges fogyasztása) 80 kilogramm, paprikából 60 kg, fejeskáposztából pedig 50 kg.
Mindhárom zöldség esetében ehhez a mennyiséghez közel harminc nm termőterület szükséges, mégpedig fajonként, nem pedig összesen! Így csak az éves paprika és paradicsom mennyiség előállításához egy kisebb lakásnyi alapterület lenne szükséges. Uborka esetén (16 kg) elég 8 nm, elegendő vöröshagymához azonban már 30 nm kellene, fokhagymából azonban 2 nm is elegendő.
Anélkül, hogy minden zöldségfélét végigsorolnánk, ennyiből is látható, hogy egy négytagú család ellátásához szükséges alapterület jellemzően nem áll rendelkezésre egy átlagos kisvárosi, vagy külvárosi ingatlanon, így amennyiben nem kifejezetten nagyméretű (tehát 1000 nm fölötti) kertről van szó, a teljes önellátás nem elképzelhető.
Az önellátás másik buktatója, hogy a zöldségtermesztés, főleg ha nagyban képzeljük el, jelentős idő és energia ráfordítást igényel, amit egy főállás mellett nem feltétlen könnyű megoldani.
Tavasztól késő őszig a zöldségek körül folyamatosan akad munka, többek között gyommentesítés, rendszeres öntözés, kártevőmentesítés, növényvédelmi feladatokkal is számolni kell, egyes zöldségfélék pedig összetettebb ápolási munkákat kívánnak (például a bakháton nevelt gyökérzöldségek, vagy a támasztékrendszert igénylő fajok).
A konyhakert tehát egészen biztosan nem lesz önfenntartó, ha nem is napi szintű, de heti több alkalommal elvégzendő feladatokkal kell számolni. Az anyagi oldal sem hagyható ki, hiszen a zöldségfélék többféle költséget generálnak a vetéstől kezdve a nevelés teljes folyamatának végéig.
Számolni kell a vetőmagok, palánták árával, a talaj gazdagítására szolgáló tápanyagokkal, a kertműveléshez szükséges eszközök beszerzésével, növényvédő szerek beszerzésével, valamint azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem minden kiszórt magból lesz végül fogyasztható zöldség, vagyis bizonyos százaléknyi veszteséggel is kalkulálni kell.
Végül pedig akadnak esztétikai jellegű felvetések, így például az, hogy egy díszkertbe illesztett konyhakert valamennyire biztosan kilóg majd a látványból, a zöldségek egy része nem kifejezetten dekoratív, a veteményes talaja pedig nem rendelkezik aljnövényzettel, nem díszes és nem homogén, üde zöld felület.
Mielőtt azonban bárki elkedvetlenedne, nézzük a pozitív oldalt!
Már egy egészen kis területen is lehet érdemi, fogyasztásra alkalmas mennyiségű zöldséget termeszteni, ha például olyan terményekre koncentrálunk, melyek helyigénye visszafogott, vagy ha nem tűzzük ki célul a teljes önellátást.
Kis területen is lehet nevelni paradicsomot, paprikát, fokhagymát, sárgarépát, babot, retket, valamint remek alternatíva, ha az ún. balkonzöldségeket keressük, melyek kifejezetten kisméretű, speciális zöldségfajták, amiket szűk helyeken is lehet nevelni.
Remek eredmények érhetőek el fűszernövényekkel, amik kis helyigényűek, és a felhasználás mennyiségét tekintve, zsebkendőnyi helyen is érdemi mennyiséget lehet előállítani belőlük. Kezdőknek a mediterrán fűszernövények ajánlhatóak elsősorban (oregánó, zsálya, kakukkfű, rozmaring, bazsalikom), mivel ezek jól tűrik a szárazságot, és gondozási igényük alacsony.
Szintén választhatók a zöldségek mellé gyógynövények, így például a kamilla, a körömvirág, a menta, a citromfű vagy a sokoldalú levendula, melyek nem csak hasznosak, de mutatósak is, és akár egyenesen a zöldségek közé is vethetők!
A kezdőknek egyáltalán nem szükséges nagy területet átállítani a díszkertből a zöldségek számára, kezdésként elegendő lehet egy 9-12 nm-es rész, melyen 3-4 zöldségféle kényelmesen elfér, és még pár tő fűszernek vagy herbáriumnak is jut hely. Ilyen módon a kert eddigi arculata sem változik meg radikálisan, mégis kipróbálható a veteményeskerti munka!
Azt se feledjük, hogy a zöldségekkel nem csupán fogyasztható élelmiszert nyerünk, hanem a konyhakerti tevékenység egy remek szabadtéri hobbi, ami egyben könnyű fizikai munka, tehát átmozgat, kikapcsol, megnyugtat és a folyamat végén sikerélménnyel tölt el!
A kisebb alapterületen, szabadidős elfoglaltságként végzett haszonnövény termesztés tehát elsősorban nem önellátást vagy spórolást jelent, hanem olyan produktív elfoglaltságot, ami a testnek és a léleknek egyaránt kiemelkedően hasznos, így mindenképpen érdemes próbát tenni vele, akár csak egy egészen aprócska szegletben!
Kép forrása: Pexels.com
