Meddig élnek az állatok?

Bármennyire természetes, hogy az élet egyszer lezárul, nemcsak saját és embertársaink halálának, hanem kedvtelésből tartott háziállataink elvesztésének időpontját is szeretnénk a végső határig kitolni. Vajon hol a határ?

A körülöttünk lévő élővilág egyedei különböző ideig élnek: némelyeknek, mint például a tiszavirág nevű kérészfaj példányainak csak egyetlen nap adatik, míg egyes növények akár évezredeken át is díszítik a tájat.

Házi kedvenceink közül a macskák és a kutyák átlagos élethossza 10-14 év, ám ez a fajtától, egyedtől, és a tartási körülményektől függően sokkal nagyobb is lehet. Kutyák esetében egyesek úgy viszonyítják az állat korát az emberihez, hogy a kutya éveihez hozzáadnak kettőt, majd ezt szorozzák meg héttel.

Egy 10 éves eb eszerint (10+2) x 7, azaz 84 éves embernek felelne meg. Azért adnak kettőt az életkorhoz, mert az első 2 év sokkal hatványozottabban számít kutyáknál.

A biológusok, valamint a biokémiával és élettannal foglalkozó szakemberek vizsgálatai alapján azonban különbséget kell tenni a különböző méretű állatok között is. Az azonos korú, egy fajhoz tartozó, de különböző testméretű állatok emberi léptékkel mérve mégsem tekinthetők egykorúnak.

Vegyünk három kutyafajtát: egy kis-(törpe schnauzer), egy közepes- (vizsla) és egy nagyméretűt (komondor). Hiába születtek egy évben, ha mindhárman 10 évesek, akkor a kistermetű mintegy 70, a közepes körülbelül 85-90, a nagytermetű pedig több mint 100 évesnek felel meg.

A nagytestűek sokkal gyorsabban öregszenek, testük súlya miatt csontjaik nagy tehernek vannak kitéve. A törpe schnauzer akár 14-17 évig, a vizsla 12-14 évig, a komondor viszont csak 8-10 évig él. Természetesen ez alól lehetnek örvendetes kivételek.

Macskák esetében elmondható, hogy a kijáró, vadászó, tehát szabad életmódot folytató kedvencek gyakran a hatéves kort sem érik meg, – igaz: nem öregségtől pusztulnak el, hanem azért, mert sok veszély vár rájuk a szabadban. Az utcán átrohanó cicát elütheti az autó, elkaphatja őt egy kutya, fertőző betegségek (macska AIDS, leukózis, FIP) is elvihetik őket.

Háziállataink között azonban a szárnyasok a leghosszabb életűek. A galamb 50-55, a liba pedig 70-80 évig is elél, – ha nem végzi idő előtt a fazékban. A világ legnagyobb papagájának tartott arakanga túlélheti a férfi nyugdíjas kort (62 esztendő), a háznál tartott példányok még tovább is élhetnek.

Az állatkerti fogságban tartott madarak feljegyzett korrekordját egy hím andesi kondorkeselyű tartja, amely legalább 72 évet élt. Ugyanis 1892-ben már kifejletten érkezett a moszkvai állatkertbe és 1964-ben pusztult el. A legrövidebb ideig élő madarak közé a kolibrik és a kis énekesmadarak tartoznak, egyesek élettartama alig 3 év.

Az állatok élettartamáról elég sok adat áll rendelkezésre, de akad egy jelentős probléma: a feljegyzések zöme fogságban (állatkertben, vagy otthoni körülmények között) tartott élőlényekre vonatkozik. A vadon élő állatok élettartamát jórészt csak becsülni tudjuk.

Az emlősök (az embert nem számítva) élettartam tekintetében a középmezőnybe tartoznak. Bár a legnagyobb tengeri emlősök a sziláscetek, közülük is az óriásbálnák élettartamát az ember is megirigyelheti.

A külső fülben a fák évgyűrűihez hasonlóan rétegesen lerakodó viasz-szerű dugók sötét és világos rétegeinek elemzéséből a kutatók arra következtettek, hogy életkoruk a szabad természetben meghaladja a 90 évet. Ez a korbecslés azonban nem lehet tökéletesen megbízható.

Az állatkertben tartott szárazföldi emlősök korrekordere egy nőstény indiai elefánt, amely 78 éves korában pusztult el az amerikai Santa Clara-ban, 1975-ben. Az elefánt átlagos élethossza – különösen a szabad természetben – azonban ennél jóval alacsonyabb, úgy 50 év körül lehet. A legrövidebb ideig – csupán 1-1,5 évig – minden valószínűség szerint a kistermetű cickányok élnek.

Az igazi matuzsálemek a hüllők közül kerülnek ki. A nagy szárazföldi teknősök akár 200 évig is élhetnek. A nálunk is honos mocsári teknős szintén megélheti a 120 évet. A kétéltűek általában nem hosszú életűek, de azért köztük is akad néhány hosszú életű faj.

A legöregebb egy japán óriásszalamandra volt, amely 51 éves korában pusztult el. A varangyok is soká élnek, a Magyarországon is gyakori barna varangy akár 40 éves kort is elérheti.

A halak élettartama rendszerint összefügg a víz hőmérsékletével, amelyben élnek. A hideg vízben honos fajok általában hosszabb ideig élnek. A tavi tok bizonyítottan több mint 80 évig él, de az 50 éves ponty sem ritkaság – ha nem fogják ki.

A legrövidebb ideig egyes ikrázó fogaspontyok élnek. Ezek a kis halak időszakos pocsolyákban, sőt nagyobb állatok vízzel telt lábnyomában élnek, gyorsan nőnek, szaporodnak, a megtermékenyített ikrát az iszapba temetik és a pocsolya kiszáradásakor elpusztulnak. Még a „hosszú életű” képviselőik sem élnek 8 hónapnál tovább.

Ha tetszett ez a cikk, látogass el a Thinker.hu weboldalra is, ahol olyan érdekes állatokról is olvashatsz, mint a vörös panda, valamint megismerheted a hazánkban élő különleges madarakat is.

Kép forrása: Freepik.com

Forrás: MTI Archívum / Szerző: Dr. Sütő András