Növénytársítás – Így alakíthatsz ki öngyógyító veteményest!

06/03/20221081 views0

Manapság sokan kapnak kedvet a kertészkedéshez, hiszen már egy kis veteményes is nagy segítség a családnak, hogy mindennap friss zöldség-gyümölcs kerüljön az asztalra.

Ahhoz azonban, hogy a legtöbb termést hozza a veteményesed, érdemes odafigyelni arra, hogy mi hova kerül a kertben. Ehhez ismerni kell a növénytársítás fortélyait, a vetésforgó és a növényváltás fogalmát, mert így lesz öngyógyító a veteményesünk.

A következőkben megtudhatod, hogy mire kell odafigyelned a növénytársításnál, és miért is olyan fontos mindez.

Mit jelent a növénytársítás?

Először is érdemes tisztázni, hogy a növénytársítás mit is jelent pontosan. Ez lényegében egy növénytermesztési módszer, melyet már nagyapáink is használtak a veteményesükben.

Ennek értelmében a haszonnövények ültetésénél úgy alakítod ki a veteményesed, hogy az a lehető legoptimálisabb legyen mind a befektetett erőforrások, mind a terméshozam tekintetében.

A növényeknek ugyanis eltérő igényeik vannak például tápanyagszempontból, egyes fajok rontják a talajt, mások pedig javítják. Ennek figyelembevétele az alapja a növénytársításnak.

Amikor kiválasztod az egyes növényeket a veteményesbe, oda kell figyelni arra, hogy a magas tápanyagigényű növények ne akadályozzák egymást, illetve hogy talajjavító fajok kerüljenek melléjük.

Ahhoz azonban, hogy a legoptimálisabb legyen a kiskerted állapota, ismerni kell a vetésforgót és a növényváltás módszerét is.

Hogyan használjuk a vetésforgót a kiskertben?

A vetésforgó kifejezés ismerős lehet, hiszen ez egy meglehetősen régi módszer, és ugyanúgy használható kis veteményes esetén, mint nagy szántóföldi kultúrák tekintetében.

A lényege, hogy a különböző tápanyagigényű növények hogyan követik egymást a veteményesben. Vannak ugyanis olyan fajok, melyek kifejezetten rontják a talajt, mások segítik a tápanyagok visszatöltődését. Ennek alapján három csoportot különböztetünk meg:

talajzsaroló növények: például a káposztafélék
talajkímélő növények: például a salátafélék
talajjavító növények: például a hüvelyesek

A megnevezések meglehetősen beszédesek, nem igényelnek különösebb magyarázatot. A vetésforgó lényege, hogy figyelembe veszed a növényeket ebből a szempontból, és a talajzsaroló fajták nem egymást követik a veteményesben, így a talajnak van lehetősége visszatöltődni. Tehát talajzsaroló növénykultúrákat mindig talajjavító növények kövessék.

Mit jelent a növényváltás?

A vetésforgó esetében évekről beszélünk, a növényváltás viszont egy éven belül történik. Ehhez a növények tenyészidejét kell figyelembe venni.

A növényfajokon belül is eltérő az egyes fajták tenyészideje, így amikor eljön az első vetések ideje, érdemes megtervezni, hogy milyen fajok és fajták, hogyan követik majd egymást. A tenyészidő tekintetében négy csoportot különbözetünk meg:

Rövid tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 5-10 hét, leginkább a salátaféléket, és a káposztaféléket soroljuk ide, illetve van pár rövid tenyészidejű hagymaféle is.
Közepes tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 10-15 hét, például a kemény levelű káposztafélék sorolhatók ide.
Középhosszú tenyészidejű növények: a tenyészidő kb. 15-20 hét, ide a gyökérzöldségeket soroljuk, mint a zeller, a cékla vagy a répafélék, illetve a gumós növényeket, mint a burgonyafélék és bizonyos hüvelyeseket is.
Hosszú tenyészidejű növények: a tenyészidő több mint 20 hét, ilyen növények a paradicsom, a paprika, a gabonanövények, mint a kukorica, tökfélék és hosszú tenyészidejű hagymafélék.

Amikor megtervezed a veteményest, mindenképp számold bele a tenyészidőt, hogy a kert folyamatosan termelje számodra a friss zöldségeket. Ehhez azonban a növények optimális hőigényét is figyelembe kell venned.

Miért fontos az optimális hőmérsékletigény figyelembe vétele?

Ez a tényező azért nagyon fontos, mert meghatározza, hogy mikor lehet egy adott növényt elültetni. A retek és a salátafélék például jól tűrik a hideget, ezért ezek már viszonylag hamar kikerülhetnek akár fűtetlen fóliasátorba, de akár szabadföldbe is.

Hogy tervezni tudj, érdemes ismerni az egyes fajok hőmérséklet igényét:

13°-os optimum: retek, torma, káposztafélék;
16°-os optimum: néhány hagymaféle, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, borsó, cikória, fejes saláta, paraj, sóska, rebarbara;
19°-os optimum: fokhagyma, vöröshagyma, zeller, cékla, spárga;
22°-os optimum: kukorica, bab, paradicsom, sütőtök, padlizsán;
25°-os optimum: uborka, tök, paprika, dinnyefélék, spárga.

Az eltérés az optimális hőmérséklettől +/- 7°, ennél magasabb vagy alacsonyabb hőmérséklet már károsítani fogja az adott növényt, ami nem feltétlen jelenti a kipusztulását, okozhat terméscsökkenést is.

Így alakítsd ki a vetéscsoportokat!

A hőmérséklet figyelembevételével tudod kialakítani a vetéscsoportokat. Az első mindig az elővetemény, melybe fagytűrő vagy korai fajok kerülhetnek. Ezek általában rövid tenyészidejű fajok, hamar hoznak termést. Ilyenek a salátafélék, zsengébb káposztafélék, és a libatopfélék.

Ezeket be tudod takarítani még a fővetemény ültetése előtt. A fővetemény elvetésének ideális ideje a tavaszi fagyok elvonulása után érkezik el. Ekkor már vethetsz középhosszú vagy hosszú tenyészidejű növényeket is.

A másodveteményt akkor érdemes vetni, amikor már egyes főveteménybe került fajok betakarításra kerülnek, de nem szeretnéd üresen hagyni a helyét. Ide kerülhet a másodvetemény. Olyan fajokat érdemes másodveteményként ültetni, melyek jól bírják a hőingadozást, vagy talajjavító funkciójuk van.

A növénytársítás alapszabályai

Ahhoz, hogy jól működjön a növénytársítás a kertben, és minden növény jól érezze magát, vagyis bőséges termést hozzon, a fenti alapokon kívül vannak olyan szabályok, melyeket nem árt ismerni és betartani.

Ugyan annak a növénycsaládnak a tagja ne kerüljenek egymás mellé vagy egymás után.
Ha talajzsaroló növényt ültetsz, az utána következő vetemény talajjavító növény legyen.
A gyomosító/gyomnevelő növények után gyomfojtó/gyomirtó növények kerüljenek a veteményesbe.
A hasonló magasságú/méretű, vetési idejű és tenyészidejű növények kerüljenek egymás mellé.
Különböző gyökérmélységű növényeket ültessünk egymás után.

Ezek olyan aranyszabályok, melyek segítenek egészségesen tartani a talajt, így a növények is szebben fognak növekedni.

Milyen hatással lehetnek egymásra a növények a veteményesben?

Persze fel lehetne tenni a kérdést, hogy miért is olyan fontos ez. Nos, azért, mert a növények hatással vannak egymásra.

Ez lehet kémiai hatás, hiszen a növények különböző illatanyagokat bocsájtanak ki, melyek hatással vannak egy másik növény csírázására, fejlődésére, de akár arra is, hogy milyen kártevőt taszít vagy vonz az adott növény.

Lehet mechanikai hatás is, mely alatt azt értjük, hogy befolyásolják, hogy a másik növény mennyi fényt vagy vizet tud felvenni. A magasabb növények például árnyékolják az alacsonyabb növényeket, így elveszik előlük a fényt, ami egy meleg és fényigényes növény esetén gondot okozhat.

Biológiai hatásról akkor beszélünk, amikor a nem növényi életformákat befolyásolja egy növény, vagyis például a kártevőket. Egyes fajok távol tartják őket, mások vonzzák, így segíthetik vagy károsíthatják egymást a különböző fajok.

Így társítsd a növényeket, hogy távol tartsák a kártevőket!

Minden fajnak vannak jellemző kártevői, melyek ellen védekezni kell. A vegyszermentes kertekben már régóta használják a növénytársítás módszerét a kártevők távol tartására. Lássuk is, hogy egyes kártevők ellen milyen növényeket ültethetünk el.

Levéltetvek ellen: ánizs, borsikafű, csalán, csombormenta, fokhagyma, gilisztaűző varádics, gólyaorr, kamilla, koriander, petúnia, levendula, metélőhagyma, turbolya, sarkantyúka.
Hangyák: gilisztaűző varádics, fodormenta, levendula, madársaláta
Takácsatkák: hagyma és a rebarbara
Májusi cserebogár: gilisztaűző varádics, fokhagyma, ruta, muskátli
Krumplibogár: bab, hagyma, kapor, len, lóhere vagy árvacsalán

A veteményes tervezésénél érdemes úgy összeválogatni a zöldségeket és a fűszernövényeket, hogy figyelembe vesszük azt is, melyek azok, amelyek távol tudják tartani az adott fajra jellemző kártevőket.

Néhány gyakorlati tanács – Avagy növények, amelyek jól érzik magukat egymás társaságában

a spenót talajtakaróként jól használható, a babot pedig érdemes mellé ültetni, így később árnyékot ad majd neki.
az uborka mellé is nagyon jó választás a bab, mivel nitrogéntermő növény, a bársonyvirág pedig a fonálférgek ellen hasznos.
a karósbab, a pattogtatni való kukorica és a tökfélék szintén nagyon jól megférnek egymás mellett
a szárzeller és a bimbóskel mellé a borsó szintén jó társnövény.
a sárgarépa és a kapor már vetésnél egymás mellé kerülhet, hiszen a kapor segíti a répa kelését.
paradicsom mellé a petrezselyem és a sarkantyúka jó választás