Szigetelési megoldások az építőiparban

Az építőiparban többféle szigetelési megoldással lehet találkozni. A lehetséges alternatíváknál számos szempontot kell mérlegelni. Milyen célra kell a szigetelés? Milyen műszaki előírásoknak kell megfelelni? Vagy épp mekkora a rendelkezésre álló büdzsé? Ha a fenti kérdéseket tisztázzuk, akkor viszonylag gyorsan szűkíteni lehet a lehetséges szigetelési megoldások körét.

Szigetelés célja

Elsőként azt kell tisztázni, hogy milyen célra szeretnénk szigetelést létrehozni. Leggyakrabban az építőipari szigetelés hallatán a többség a hőszigetelésre gondol. 

Ha maga az épület szerkezete egyhéjú, akkor zárt cellaszerkezetű hőszigetelést kell választani. Amennyiben az épületszerkezet nyílt pórusú (kéthéjú), akkor a hőszigetelés is nyitott kell legyen, vagyis itt átszellőztethető hőszigetelő anyagot kell választanunk.

A gyakorlatban ötféle hőszigetelő anyagot szoktak alkalmazni:

• EPS (polisztirol lap)
• Grafitos homlokzati polisztirol lap
• XPS polisztirol lap
• Kőzetgyapot
• Üveggyapot

Az EPS a legismertebb és legelterjedtebb megoldás hazánkban. Egyszerű kezelni, relatív olcsó és jól felhasználható, mert könnyen vágható. Jellemzően 8-10-12 cm-es vastagságban kapható. Főként homlokzatszigetelésre alkalmazzák, viszont lábazatra nem alkalmas.

Kép forrása: Freepik.com

A hőszigetelő anyagok kiválasztása során az ár mellett gyakran vizsgálják a fő technikai tulajdonságot, azaz a szigetelő anyagok hővezetési tényezőjét. Minél alacsonyabb az érték, annál jobb ez a tényező, hisz annál kevesebb hőt enged át. A hővezetési tényezők összevetése alapján a legjobb a grafitos hőszigetelés.

Itt nagyjából 20%-kal jobb a hővezetési tényező, és ez közel ugyanilyen mértékű energiamegtakarítást is jelenthet. Az öt elterjedt szigetelési megoldás közül az üveggyapotnak a legmagasabb az értéke, vagyis ez engedi át a legtöbb hőt, ezáltal a leggyengébb hőszigetelő.

Vannak azonban olyan esetek, amikor nemcsak hőszigetelésre, hanem hangszigetelésre is szükségünk van.

Hangszigetelés és hangelnyelés

Sokan nem tudják, hogy hangszigetelő (akusztikus szigetelő) rendszerek esetében különbséget kell tenni hangszigetelés és hangelnyelés között.

A hangszigetelés során különböző helyiségek, terek közötti zajátvitelt blokkoljuk, míg a hangelnyelés során belső zajokat korrigálunk, és a visszhang kialakulását kerüljük el.

Hangszigetelésre használnak hungarocell alapú termékeket, kőzetgyapotot, ásványgyapotot, üveggyapotot, habokat, szöveteket (pl.: függöny), bevonatokat, de akár üveget vagy műanyagot is. 

Általános tévhit, hogy létezik önállóan olyan, hogy „hangszigetelő anyag”. Minden anyagnak van valamilyen szigetelő képessége. De amikor hangszigetelésről van szó, akkor érdemes rendszerben gondolkodni és nem egy kimondott anyagtól várni a szigetelés megoldását. 

Hangszigetelésnél gyakran előkerülnek a habok vagy a térhálósított habok, mert ezek nagyon jó technikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A térhálósított polietilén (PE) habnak nagy a teherbírása, viszont eközben nagyon alacsony dinamikai merevsége van. Ezért is használják előszeretettel például padlóburkolatok esetében. Ilyen habokat gyárt a hazai piacon is tevékenykedő Trocellen.

Az EPS és az XPS anyagok is rendelkeznek hangszigetelési képességgel, használják is őket gyakran alátétként, de ezeknek nagyobb a merevsége, viszont gyengébb a hangszigetelésük. Amikor nem szigetelni, hanem elnyelni akarjuk a hangokat, akkor az adott anyag elnyelési (abszorpciós) együtthatóját kell vizsgálni.

Ez a mutató független a teljes rendszertől, de közben jól leírja az elnyelési képességet, amit STC értékben adnak meg. Az egyrétegű ablak STC értéke 22, míg egy háromrétegű ablak már 29-31-es értékkel rendelkezik.

Egy kétrétegű, de külön hangszigeteléssel ellátott ablak pedig akár 42-45-ös értéket is elérhet. Összefoglalva: egy kevesebb rétegből álló, de külön hangszigetelt ablak jobb tulajdonságokkal bírhat, mint egy többrétegű ablak. 

Ezért is fontos, hogy amikor hőszigetelésről vagy hangszigelésről van szó, akkor a technológia kiválasztása során számos szempontot meg kell vizsgálni.

A legfontosabb a felhasználási terület és maga az iparág, ezt követik az ott elérhető megoldások és technológiák. A végső döntésnek persze a pénztárcánk fog határt szabni.

Képek forrása: Freepik.com

Hirdetés (X)